A mandala

A szó szanszkrit eredetű, jelentése (manda=lényeg)+(la=tartály). Rituális tér, amit eredetileg hindu istenek megidézésére használtak. A buddhizmus megörökölte ezeket a gyakorlatokat, szintén használ mandalákat a rítusokhoz és a meditációkhoz. A dzsainisták és az észak-amerikai indiánok körében is ismert.

Wictor Charon szavaival: “...nem az ember kauzális agya, hanem a Harmadik Szem elé tárt háromsíkú embléma...” (Wictor Charon: Académia occulta).

Belül, a középpont a mozdulatlan transzcendens világot ábrázolja, a periféria a polaritás világát. A körforma egyúttal a szamszara kerekének, a világ jelenségei ciklikusságának is kifejeződése. A meditáció eszköze, ami a megszabadulást (moksa) szolgálja, de gyógyításra is használják (egyensúlyba hozza pl. a két agyféltekét). Feladata a transzcendens erők meghívása és befogadása; a gyakorló ennek segítségével jut el saját lénye (manasz) középpontjába. A gyakorló végső célja a megvilágosodás, majd a szamszara kerekéről való lelépés (a körforgásból való kilépés a nirvána állapotába).

A mandala elkészítése maga is meditációs tevékenység. Bemutathatja a teremtett világot is, középpontban a Meru (vagy Szumeru) heggyel, a buddhista kozmológiában ez az univerzum közepe, itt található a világtengely (axis mundi), a külső részek a teremtés különböző szintű megnyilvánulásai. De lehet egy isteni erő megnyilvánulása, ábrázolása (középpont) és szétszóródása (periféria) is.

C.G. Yung pszichokozmogramnak nevezi, mivel a mindenség (makrokozmosz) és az ember (mikrokozmosz) szimbolikus ábrája. A rend archetípusának kifejeződése és az átalakulás eszköze (Carl Gustav Yung: Mandala: Képek a tudattalanból).

Lehet, hogy nagyon “fején találta a szöget” ezzel a megállapításal, ez lehet a magyarázata annak, hogy a természeti jelenségektől kezdve az emberi építményekig (egész városokig) lépten-nyomon visszatér ez a forma életünkben itt, a földi világban.

A mandalának számtalan fajtája alakult ki aszerint, hogy milyen vallás melyik irányzatához tartozik, milyen célból és milyen eszközökkel kivitelezik.

Néhány mandala fajta

Yantra

Általában geometrikus, tudatosan elkészített spirituális rajz (ellentétben azokkal a mandalákkal, amik intuitíven készített, szép, harmonikus ábrák). Olyan mandala, amit rituálékkal, mantrával “avatnak be”, konkrét céllal készül (pl. védelem).

Kálacsakra (időkerék) mandala

A tibeti buddhizmus szimbóluma. Az idő, a kozmosz és az emberi test ciklusainak ábrázolása. Az eredet, a fennmaradás és a pusztulás folyamatait reprezentálja.

Sziddhacsakra mandala

 

“A dzsainizmus nyolcszirmú kereke”. Színes, művészi, misztikus ábra, amely a számszara kerekétől való megszabaduláshoz vezető utat, a “kilenc alapvető igazság”-ot ábrázolja.

Navagraha mandala

 

A védikus asztrológia mandalája. Kozmikus térkép, használják meditációkhoz (kozmikus jóga), de építészeti tervezéshez is.

Homokmandala 

Tibeti magasabb szellemi iskolákban kap szerepet készítésének művészete.

Célja a hétköznapi tudat megtisztítása és a létezés múlandóságának átélése. Készítése során megismételnek egy-egy teremtési ciklust (egy Brahma születését, világteremtő aktusát, majd elöregedését és világa felbomlását).

Szigorú előírások szerint szertartásosan készítik sok évszázados hagyomány szerint. Minden részletnek (pl. mantrák, színek) kötött formája, jelentősége van. Készítése előtt megtisztítják a teret, után hetekig tarthat elkészítése. Kívülről haladnak befelé, a perifériától jobbra fordulva a középpont felé. Az ábra és egyúttal a meditáció központja a kyil-khor, egy adott istenség lakhelye. Az ábra lebontása is egy szertartás sorozat (előtte megkérik az istenséget, hogy hagyja el a helyet).

Néhány híres mandala

 

Nichiven Gohozonja. Másnéven Tíz világ mandalája (1280). Félig figuratív, félig absztrakt mű, a Lótusz szútrát ábrázolja.

A Tö-ji templom mandalája Kyotóban. Buddhista szobormandala, huszonegy szoborból álló harmincöt méter hosszú alkotás.

A természet mandalái (példák)

 

 

 

A nyugati világ “mandalái”

 

 

A párizsi Notre Dame északi rózsaablakja. Alkímista rózsaablaknak is nevezik a rajta levő szimbólumok miatt.

A gualperali dolmen 

 

 

Gabonakör 

 

 

Városok

Göbekli tepe

Angkor What alaprajza

 

Borobudur(Jáva) felülnézetből (i.sz. 800 köröl)

Carcasson középkori városa  

A pekingi tiltott város alaprajza 

Palmanova (csillag alakú erődváros a 16. századból) 

Atlantisz fővárosa (elképzelés)

 

A “Szahara szeme”, az ún. Richat-képződmény Mauritániában. A geológusok földrajzi képződménynek tartják. Valójában nem tudjuk mikor és milyen módon jött létre.